Gyors áttekintés

Mint ahogy a cím is mutatja, jöjjön egy gyors áttekintés az elmúlt hét eseményeiből. Mi minden történt velem c. rovatunkat olvashatjátok. :)

Az első nagy hír, amit szívem szerint világgá kürtölnék az az, hogy autóvezetésből meglett a gyakorlati vizsgám, tehát már csak egy elsősegély vizsga van hátra, és akkor mindenki meneküljön, mert átveszem a jogsimat, és kiszabadulok az utakra! :)

Hétfőn volt a vizsga, és szerintem a vizsgabiztos még életében nem látott olyan beszart embert, mint amilyen én voltam... Ha a bitófára vittek volna, se lehettem volna annyira rémült és falfehér. Kedves vizsgáztatóm meg is jegyezte, hogy Agatha Christie-nek van egy Az ijedt szemű lány c. krimije. Na ezt pont olvastam, és ha jól emlékszem (vigyázz, spoiler!), pont az ijedt szemű lány volt a gyilkos, ezt meg is jegyeztem kedves vizsgáztatómnak, azt is hozzátéve, hogy talán most nem lesz semmiféle bűneset vagy gyilkosság... Annyira nem értékelte poénomat! :)

A hétvégét kisöcsém nálam töltötte Budapesten. Elmentünk az Állatkertek éjszakájára, ami sajnos, egy óriási nagy csalódás volt. Szerintem túl sok embert engedtek be, valahogyan muszáj lett volna korlátozni a tömeg nagyságát, mozdulni is alig lehetett! Hogy a fókashow-t nagyjából megfelelő helyről nézhessük, másfél órával előbb le kellett táboroznunk, különben esélyünk sem lett volna. Az egész állatkert teljesen sötét volt, kihelyeztek pár (az öcsém szerint) tiki fáklyát, mondjuk 20 méterenként egyet, ami persze teljesen felesleges volt... Abban az egy méteres körben láttál valamit, de utána megint csak bukdácsoltunk az előttünk lévőkben. Össz-vissz azt az egy fókashow-t láttuk egész éjjel, az elefántokhoz túl későn értünk oda, már hely sem volt, ugyanígy jártunk az orrszarvúknál is pl., az akváriumba nem lehetett bemenni a pokoli meleg miatt, mihelyt beléptünk, ömlött rólunk a víz... Azt reméltem, ez egy emlékezetes este lesz öcsikém számára, ha úgy vesszük a kívánságom teljesült is, de nem a jó értelemben. Hogy kiengeszteljem, vasárnap elvittem moziba, sokkal jobban megérte! :) A Pixel c. filmet választotta, ami délutáni kikapcsolódásnak tökéletes volt.

Szombaton egy kedves svéd zenésznek, Rick Altzi-nak mutattam meg fővárosunkat. Többször járt már Magyarországon, annak idején még a szüleivel is többször nyaraltak nálunk, de pl. a Városligetet a Vajdahunyad várral és a Hősök terét én mutattam meg neki először. Felfoghatatlan! :) Kisöcsém közölte, hogy ő inkább itthon pihen és olvasgat, így kettőnk közül csak én koptattam le a lábam... :) Az Szt. István Bazilika előtti téren pont múlt héten szerveztek egy borfesztivált. JuniBor vagy valami ilyesmi volt a neve, fiatal magyar bortermesztők (így hívjuk őket?) kínálták boraikat, természetesen ezt a "gasztro-élményt" nem lehetett kihagyni a város felfedezése közben. :)

És akkor következzen a "hét híre"! :) Mivel most erős pénzgyűjtögetős időszakomat élem (hogy mire is gyűjtök ennyire, az egyelőre még legyen titok), beadtam pár helyre az önéletrajzomat, suli mellett most már muszáj valami melót keresni felkiáltással. Vissza is hívtak több helyről is, de végül a Noir Chocobar mellett döntöttem. El sem hiszem, hogy én korábban nem hallottam még erről a helyről! Itt annyi csoki van, hogy már látatlanban is beleszerettem a helybe! :) Hétfőn meg volt a betanítás, és a hétvégén lesz az első napon, már tűkön ülve várom, hogy végre mehessek "csokizni". :) Ha tehetitek, mindenképpen látogassátok meg a helyet, tényleg eszméletlen a kínálat!

http://noirchocobar.hu (csekkoljátok!)

És akkor a kevésbé kellemes hírek... Hétfőn kezdődik az egyetem is, Neptun megint nem volt túl kegyes hozzám, az órarendem nemes egyszerűséggel szar lett. Példának okáért nézzük kedd 10 órát, amikor is három előadáson van párhuzamosan, Igen, mind a három 10 órakor kezdődik, és ezek közül kettő ráadásul még ugyanabba a terembe is van hirdetve! :) Igazán kíváncsi leszek, ez hogyan oldódik meg... Öröm az ürümben (valahogy így szokták mondani, nem?), hogy jelentkeztem egy spanyol nyelvtanfolyamra is a suli keretein belül, igaz, csak a 14-ei héten kezdődik, de ez akkor is feldobja a kedvem, ha a sulira gondolok! :)

Na jó, mára ennyit, visszatérek a könyvemhez. Éppen George Orwell 1984-ét olvasom, talán majd arról is hozok egy kis beszámolót...